A cím tökéletesen összefoglalja amiről ezen blogposzt szólni kívánkozik: súlyos ellenérzéseket táplál bennem a Kőbánya-Kispest M című tömegközlekedési csomópont. Budapestről általánosságban elmondható, hogy a tömegközlekedési decentrumok tragikus állapotban vannak, borzasztó kosz, igénytelenség, rémisztő alakok lézengenek mindenhol, de KöKi toronymagasan alulmúlja ezeket. Nem is mentem volna magamtól oda, ha az egyik jó barátom nem lakott volna a Vak Bottyán úton, így aztán meg csakcsak feltűnt, hogy meglepően érdekes témákat delegál a BKK. Így aztán két alkalommal nagynehezen rávettem magam, hogy menjek ki egy kicsit fotózni. Ezen két látogatás képeiből következik néhány.

Természetesen azzal kezdünk amiért tényleg megérte kimenni, ráadásul úgy, hogy mára a típus elköszönt a közforgalomtól. A budapesti autóbuszközlekedés utolsó igazi Ikarusa, a 412-es, melyből a 10-26 pendlizett a 268-ason a kép készültekor. Ez a busz volt az utolsó a BKV közforgalmú állományában, amely még az előző évezredben készült és a kép készültekor korelnökölte a flottát. Az "Elsőaspest" célállomás a flipdot hathatós segítségével készült. Üdv a Vezérnek!

Na de induljon a banzáj, be a buszállomásra. A Belgiumból 2009-ben használtan beszerzett VH AG300 flotta is végnapjait éli, így ebből is érdemes volt csengetni. Igazi nyers gépek ezek, balkáni állapotban. Húzócsuklós vadnyúl, LOV-872 2001-ből:

Egy generációval frissebb, de szintén használt beszerzés a NewAG300. 20 éves kocsi, mégis azért nagyjából rendben van. Mondjuk a klíma nem ment rajta. MUT-897 Hollandiából a Havanna felé:

"Céjengés" venhúúl is került kamerám elé, ez a svájci eredetű New A330 CNG is meglehetősen balkáni állapotú volt (mondjuk ez a délpesti garázs kb. mindegyik kocsijára igaz). MUM-645 útban remélem a Fefe felé:

Evobus Gmbh. delegáltjai következnek, kezdésnek egy default NCA, rettentően unalmasak, de a szerződésük lejártához közeledve ezeket is érdemes volt fotózni:

Hármaskonektor az OMSI-ból megismert Alacskai úti lakótelep felé, amiről még mindig nem tudom a valóságban hol van:

A kocsiállások közül a legszélsőt a vecsési Volán-járatok használják, innen következik egy exnorvég 8500LE Saffle;

és egy ablakos SRD. Erről többet nem írok, nagyon hamar megunom őket. 

Ugorjunk a szintén OMSI-ból ismert (lehet kicsit sokat játszottam a Délpest 5.2-vel) Regina-tárolóhoz. Először szkeptikus voltam azzal kapcsolatban, hogy mennyire szabad bemenni oda, de egy jófej sofőr amikor meglátott fényképezőgéppel megnyugtatott, nyugodtan menjek. Földúton se sokszor lehet ennyi buszt fotózni, cserébe a port rendesen felverik de egy ex-MHU-763 megér egy ilyen képet is. Az Arriva szerződése lejárta után a BKV által német közvetítőkön át visszabérelt C2G a budapesti buszközlekedés vitathatatlanul legszebb típusa:

Mögötte vertett kifelé a korábban megénekelttel megegyező előéletű LOV-853 is:

Csak egy kicsivel odébb, a tárolóra vezető "út" végén készült a következő két, szintén nem túl megszokott beállítású kép. Nagyon ésszel kell lejönni, a csuklós simán oda tudja verni az alját, cserébe a forgalomra is figyelni kell, de közben legalább pózolnak. Hármas konektó rövidben és hosszúban:

A tároló előtt tárolt a MUU-905 is aminek a képére a porfelhő érdekes színezést tett:

A másik látogatás alkalmával felhős volt az ég, így homogén fényes képeket sikerült készíteni például erről a tisztes távolságból lefotózott csuklósmerciről:

A halszálkában állás hathatós segítségével sok "együttállást" is fotóztam, álljon itt ez a két CNG ablakosból;

és ez a két szóló konektor ajtósból:

Nagyon sokáig üldöztem, de végül járatban nem sikerült lefotózni az egyik utolsó Volános Neoplan Centrolinert. Nem tudtam az óráimmal összeegyeztetni, hogy kiérjek KöKi-re mikor ott van, nem is fix fordát járt, pedig ez megért volna mégegy látogatást. Egyetlen képem róla ez a nyitott ajtós tárolós autodel, de az Ikarusokhoz hasonlóan a bejegyzés megjelenésére már archív témának számít:

Ha már Volán tároló, még egy kis SRD, a sorfalból random választva a középső:

A poszt idáigi Credo-deficitjére kiváló orvosság ez a fehér Ekenyél, békésen szuszukáló sofőrjével:

Nem is tudtam, hogy az Arriva délpesten is szolgáltat (LSU Boti barátom szavaival élve "ezt sem tudtam"), márpedig a lejárt szerződéssel közlekedő NAY ezt mutatja. Üdv a Vezérnek!

In the name of happy ending, és a keretes szerkezet demonstrálásaként Ikarus 412-vel búcsúzom, 02-21 Kispest felé:

JOM-413

2025. áprilisában a délbalatoni vasútvonal egy nehezen operáló napján volt szerencsém megkísérelni, hogy Fonyód felől Budapestre utazzak, azonban a hanyattesett menetrend miatt vakmerő módon egy interrégióval indultam útnak. Székesfehérvár előtt már rettenetesen kényelmetlen volt a Stadler Flirt ülése, így arra az elhatározásra jutottam, hogy leszállok, bevárom a Nagykanizsa felől órás késéssel érkező IC-t és kihasználom, hogy (egyébként teljesen más okból) nálam van a fényképezőgépem. Így is történt, azonban az idő szűke és a kellemesnek nehezen nevezhető időjárás miatt nem indultam el a buszállomásig, hanem maradtam a vasútállomásnál, a helyijáratos decentrumban. Mindezek ellenére volt szerencsém szinte a teljes helyi típuspalettát, meg néhány helyközi érdekességet is fotózni, így ezek a képek következnek:

Az első értékelhető fogás erről, az éppen nem váztörött villany-Ikarusról készült, de hogy mégse legyen minden kerek, működő első kijelző nélkül:

Meglepően jól kinéző jármű, jól áll neki az Albától örökölt helyis fényezés is.

Egy Budapestről a koronázóvárosba költözött MAN, amely ugyan helyi flottaszínbe öltözött, megőrizte a rendszám-azonosítót a harmadik ajtó fölött:

Szintén nem őshonos fehérvári jármű az Intertanker által a helyis közlekedésbe delegált ex-norvég csuklós Volvo, itthon ráadásul meglepően ritka, RGB-LED kijelzővel:

Volt ez már debreceni flottaszínűként Debrecenben és Miskolcon helyijáratban és Budapesten HÉV-pótlóként is, mielőtt Fehérváron kötött ki.

A szexuális úton terjedő betegségek angol betűszavát rendszámán büszkén hirdető, az országot nem megfertőző típus a helyi kialakítású háromajtós Reform:

Ez, a meglehetősen erős háti kyphosissal élő, KNYKK beszerzésű C1 facelift is a fehérvári localtransport része;

ahogy egy tengellyel hosszabbra nőtt testvére is:

Kialakításuk miatt nem kifejezetten ide valóak, de a szükség nagy úr. Meg amúgy is, szeretjük a Citarot. 

Integetős pilótás e-Ikarushoz is volt szerencsém:

Abszolút kedvenc beállításom, ha kanyarban nagy sebességgel kanyarodókat is lehet fotózni. Pont nem sikerült elkapni a pillanatot, amikor a legjobban dőlt, szinte leért a jobb oldali küszöb. De legalább szépen olvasható a kijelző, az sem túl gyakori látvány. 

Ez a csúfság is az Intertanker delegáltja, amely három másik helyi kialakítású, itthon újdonságnak számító Ivecoval együtt 2024. nyarán állt üzembe. A négyből kettőt volt szerencsém az egyik első üzemnapjukon fotózni, mostanra pedig már mind a néggyel találkoztam. Érdekes formaterv, nekem az oldaláról az egyszem magyar Ikarus-Irisbus Agora jutott eszembe róla:

Nem túl sok, de néhány helyközi járat is érinti a vasútállomást, és ha már Székesfehérvárról van szó, akkor természetesen C56 is megfordul ott. Így volt szerencsém az egykori Alba Volán flottaszínét 10 évvel a regionális KK-ba olvadás után is magán viselő isztiméri kirohanós C56.22 Comforthoz:

Abszolút kedvenc képem ennek a látogatásnak a fotóanyagából.

Éppenhogy belefért a képbe ez a rezsiben érkező SRD, hogy aztán nem tudom hová induljon tovább, elfelejtettem, nem is érdekel már, sok van belőlük, mindenhol vannak, csak csuklós még kevés volt a posztban:

A 2025. januári MÁV-Volán fúzió első megmutatkozása számomra ez a maratoni járaton tevékenykedő ex-DAKK kis-Tourismo volt, ugyanis (emlékeim szerint) ez volt az első busz, amit már az új logóval fotóztam:

Két hónappal később meg már szinte nem volt távolsági kocsi, amin ne az új logó lett volna, akkor azonban ez még nagyon újnak hatott. Szép? Nem szép? Döntse el mindenki maga. 

Az utolsó fényekkel kűzdve az utolsó elkészült képen ez a Volvo 7700 formájú valami jelenik meg a Tisztelt Olvasó előtt:

Az egykoron Székesfehérváron operáló Alfabusz által Volvo gépészetre épített, Debrecenbe szánt Cívis 12 sorozat két prototípusa az Albánál állt forgalomba. Részletesebben nem mennék bele, hogy miféle metamorfózis ez a típus, akit ez érdekel olvassa el Sonfalvi Áron kiváló írását róla. Az elsőt (LMF-369) még előző nyáron fotóztam, amely utána sokáig tetszhalott állapotban a telephelyen bontódott. 

Tudomásul véve az elfogyott fényeket és a nyúló záridőt, az addigra másfél óra pluszban lévő Intercity fedélzetén hagytam el a várost. Legközelebb 2025. nyarán műszakváltásos különjáratok fotózását zászlómra tűzve érkeztem a koronázóvárosba fotózni. 

JOM-413

A Buszvonal és a Blogger életében is rendkívül tartalmas év zárul néhány percen belül: az áprilisi indulás óta 16 tematikus bejegyzés került publikálásra, amennyiben lehet hinni a blog.hu felületén az analitikai adatoknak kialakult egy stabil olvasóbázis is. Ezt innen is köszönöm, nagy öröm látni a pörgő olvasottságszámlálót, és olvasni a visszajelzéseket. 

Ez a bejegyzés az elmúlt egy év eseményeit hivatott szummázni:

Januárban és február elején a vizsgaidőszak még javában dúlt, az elkészült képek ezáltal csak eseti kirohanások alkalmával, Szekszárdon készültek. Az erről szóló bejegyzés márciusban lesz olvasható a blogon, benne több, azóta elköszönt kocsival, így innen már nem spoilereznék.

Február végén indult a budapesti nagyüzem, ennek tökéletes nyitánya egy rövid belvárosi Ikarus troli csengetés után 27-én volt, akkor mutatta be a Beaver Tradition az általuk feltámasztott Ikarus 30-at. Szerencsém volt itt sok, a "szakmában" elismert névvel találkozni, nem mellesleg én is igyekeztem fotózni:

Márciusban elsősorban a Széll Kálmán téri Citarokat célzó fotózásoknak szenteltem az időt, az erről szóló bejegyzés ITT olvasható. A Weekendbus korszak utolsó napjait is ekkor fotóztam az Örsön, ez ITT olvasható. Ebből az időszakból az érdekesebb, korábban nem publikált képeim közül ez a kedvenc: A B Euro Car által delegálva magaspadlós Isuzu Interliner Kendo járt Budakeszin át Zsámbékra:

Áprilisban nagyon-nagyon sokat fotóztam, több, mint 1000 kép készült. Ezek nagyja idővel tematikus bejegyzésekben kerül majd publikálásra, de a kelenföldi viszonyokat bemutató, ITT olvasható posztból is számos kép ekkor készült. Jártam Székesfehérváron, erről az új év első szombatján lehet majd olvasni, jártam Kőbánya-Kispesten is fotózni, erről január 24-én lesz szó. Fotóztam a Népligetben is többször, erről két részben, két februári szombaton lesz szó. Természetesen fotóztam Szekszárdon is, ezek a képek itt-ott fognak feltűnni majd. Egy rövid, de alapos pécsi körkép anyaga is elkészült, erről áprilisban lesz szó.

Amiről viszont terveim szerint nem lesz tematikus poszt, de ekkor történt: Budakeszi volt az úticélom, a Budakeszi úton azonban csőtörés volt, hatalmas késésekkel jártak csak a buszok. Mit volt mit tenni, nem mentem el Budaörs felé, mint egy normális ember, hanem a Gyermekvasúttal "kikerültem" a problémás szakaszt, beiktatva egy kis hűvösvölgyi csengetést, és az előbb látott Szépjuhásznétól már könnyen el tudtam kapni egy, a baleset miatt majdnem egy órát késő 22A-t. De nálam volt a fényképezőgép is:

Szintén nem lesz arról poszt, amikor teljesen random módon, nulla utánanézéssel megálltam Budaörsön fotózni, mert eszembe jutott, hogy ott van egy midis helyijárat:

Májusban folytattam a Széll Kálmán téri csengetést, voltam a Népligetben és a Stadionnál is, ezek mellett természetesen Szekszárdon is kattogott a fényképezőgép. Nyáron lesz olvasható majd, hogy három napot töltöttem Szegeden elsősorban párkapcsolati ügyben, de nem titkolt célom volt fotózni is. Lévén, hogy valamennyi májusi témáról lesz szó a későbbiekben, egy szegedi képpel lépnék a júniusba:

Júniusban a vizsgaidőszak miatt ismét Szekszárdon dolgozott a DSLR, azonban két jól sikerült vizsga után jártam Tatabányán és Tatán is fotózni. Ezekről nyáron lesz tematikusan szó. Fotóztam a pécsi vonal vágányzárja miatt egy vonatpótlós adagot is Sárbogárdon, erről áprilisban lesz szó. Ezeken túl érdemleges téma volt a kezdeti MÁVBusz állomány, erről ITT lehet olvasni. Rohantam fotózni azonban amikor 1134 másodrészként Szekszárdra jött az egyébként akkor még oda szánt első Econell Next. Nem lett szekszárdi az AOAV-904:

Júliusban nagyon erősen, egy győri Ikarusos körképpel kezdtem, erről augusztusban lesz szó. Pár nappal később Pakson és Kalocsán fotóztam, erről szeptemberben érkezik a bejegyzés. Ezek után már balatoni székhellyel dolgozva Keszthelyen, Siófokon, Fonyódon és Balatonfenyvesen fotóztam, ezekről szintén a nyár folyamán lesz szó, jó szokásom szerint egy éves késéssel. A MÁVBuszos posztba azonban már jópár kép megmutatta magát. Hogy mégse legyen Next után Next, álljon itt egy győri Ikarus:

Legalább ennyire erős volt az augusztus is, külföldre ment a Buszvonal, erről májusban, a két fehérvári fotózás közül a "Volánosról" novemberben, a Déli Ipari Park műszakváltós csengetéséről októberben lesz szó. Ezeken túl négy alkalommal fotóztam a Balatonnál. Ifjú padavanjaim hathatós közreműködésével a vasúti szegmens is alaposan dokumentálásra került:

Hatalmas változásokat hozott azonban a szeptember. Budapestről Pécsre költöztem azzal a nem titkolt céllal, hogy egy testhezállóbb egyetemi közegben tanuljak. A megélinkült szociális élet azonban a fotózás kárára ment, ennek ellenére azonban vettem egy második fényképezőgépet, direkt arra, hogy ne a nagy Nikont kelljen cipeljem magammal, hanem csak egy újabb, de bridge gépet. Jó barátságot kötöttem az egyik szekszárdi Neoplan gazdájával, így kevés szabadidőmben néha copilotoltam a járatait. Az aktuális vágányzári pótlás fotózása mellett, amiről remélem idővel elkészül a bejegyzés is az említésre méltó még, amikor egy hétfő reggel nem a szokásos Neoplan, hanem a mai napig Alba csíkos HIV-248 volt a 1707. Pécsen készült róla a visszaindulós fotó:

Októberben meglövésre került Pécsen az utolsó néhány, akkortájt még üzemképes hiányzó Ikarusom és Nabim is. Az utolsó utáni pillanatban, a selejtezése előtt egy héttel lett meg a Tüke utolsó Credoja, végleg lezárva egy sikertelen típus történetét:

Novemberben ismét elősorban Szekszárdon, a nagy Nikonnal fotóztam, azonban lankadó lelkesedéssel, lévén, ami érdekelt, azt már úgy is fotóztam. Ebbe hozott némi változatosságot az szekszárdi üzemegység néhány vadonat új Nextje:

Decemberben ismét a tanuláson volt a fő hangsúly, amellett, hogy új évtizedébe lépett az életem. Fénykép érdemben nem készült már, ez javarészt betudható volt a városon hetekig ülő masszív ködnek, a vizsgaidőszaknak és egy idült megbetegedésnek is. 

Hogy mi várható 2026-ban? A blogon a megszokott ütemben, havi 1-2 bejegyzés fog érkezni, ezekre már jórészt megvan az anyag. Természetesen igyekszem a korábbiakhoz hasonlóan, de megváltozott lehetőségeimhez mérten járni az országot és gyűjteni a témákat, részint önmagam szórakoztatása okán, részint a tartalomgyártás élvezete miatt. Hogy mik lesznek a témák? Még magam sem tudom. Nem titkolt célom a budapesten újonnan beállt típusokat megnézni, meglátogatni Komlót és Komáromot az új e-Ikarusok, Kaposvárt a leköszönő CNG flotta miatt, de Várpalota és Ajka is az úticéljaim között szerepel. Várhatóan elköszönnek az utolsó Volános Ikarusok, de szerencsére a Dunántúlon ami érdekel, azt már javarészt láttam, de vannak még hiányzóim. 

Külön köszönettel tartozom LSU Botinak, Márknak, Vazulnak, Viktornak, Adriánnak, Atinak, Atyónak, Attilának, Máténak, Bencének, Marcinak, SD-nek, Kristófnak, Bálintnak, GMR-nek, Gergőnek, BGYP-nek, 01-06-nak és az ifjú padavanjaimnak a közös fotózásokért, szakmai segítségért, hasznos tudásért. Külön köszönet illeti meg az Index Fórum Topictársait illetve Bencét, alias Dr. Gány urat, a photoshop ördögét, a Discordos profilképem elkészítéséért :D. 

Adjon a Jóisten sikerekben gazdag, békés, boldog új évet minden kedves olvasómnak, barátomnak!

JOM-413 - Nándi

Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.

1Kor 13,13

JOM-413 - Nándi

A csömöri vonalról és a Weekendbusról szóló bejegyzés ITT olvasható.

Tehát Örs vezér tere. Számomra abszolút kieső környék, nem is túl bizalomgerjesztő, nem is mentem volna valószínűleg egyszer sem oda, ha nincs a Weekendes szolgáltatóváltás. De volt szolgáltatóváltás, én meg voltam a téren többször is, és természetesen fotóztam mindent, ami egy kicsit is érdekelt, így ezeknek a története következik. 

Mindegyik látogatás egyformán kezdődött, két órás laborgyakorlat után a metróba leborulva közelítettem, és a metrótól a portálkapun (aluljárón) áthaladva érkeztem, közben a létező legkülönfélébb élőlényekkel találkozva. Kultúrsokk a vidéki gyereknek, maradjunk annyiban. És igen, csak az IKEA felőli rész érdekelt, a másik oldalon a fények se voltak jók, meg sok fura alak van ott. Ami onnan érdekelt, azt úgyis lehetett Kökin fotózni, szóval nem is készült ott fotóm. Jellemzően két csömöri indulás-érkezés közötti időre korlátozódott a BKK-s járművek fotózása, de azért ha GVM-ről (nem a rapperről, hanem a troliról) volt szó, azt illett megvárni. Ezek következnek:

Kezdésnek egy "hetvenhétnullnullÁ", a modern kori BKV első igazi új, nyugati buszbeszerzéséből. Életét még 2006-ban tintakéken kezdte, és így, a húszhoz közelítve is még mindennapos szereplő volt. A mögötte feltűnő másik kettő típustársa jól mutatja, igen sűrűn lehetett fotózni őket. Az eredeti 150-es flottából 2025. közepén még 79 dolgozik:

Ez is "hetvenhétnullnull", de nem A, hanem szóló, hibrid és faceliftes, 2011-ből. 2018-ban használtan állt forgalomban mint kékbusz:

Volvoknál maradva, szintén hibrid, szintén nem csuklós ez a 7900, amely ugyanannak a használt beszerzésnek a részeként állt forgalomba, mint az előző képen lévő testvére. Szinte a C1 Citarokat idéző változatossággal érkeztek, de viszonylag egységesre alakítva álltak forgalomba:

Gévéemezzünk egy kicsit, utolsó mohikánjai egy letűnt korszaknak, halálhírüket számtalanszor híresztelték már, de úgy tűnik, utolsó Ikarusként fognak búcsúzni Budapestről. T-236 érkezőben:

Majd egy olyan együttállásban, ami készülhetett volna 10 éve is:

Csavarvédős, hűtőtakarós, nagylogós jajdeszép T-239:

A néhány darabosra apadt flotta szerencsére sokat dolgozott a 80-as viszonylaton, így ha nem is szánt szándékkal, de mindegyik üzemelő példányt tudtam fotózni. 

Kötöttpályán maradva következik a 1519-es teve: Villamost szinte sose fotózok, de megtetszett ez a beállítás:

Ritkán van szerencsém csuklóst kanyarodás közben telibe naposajtósan fotózni, a következő két kép ezen ritka esetekből mutat be példát. ITK-bérlemény hármas Conecto ritkán hoz lázba, így azonban meglepően pofás:

Ha már néhány sorral följebb Volvo-sokaságot emlegettem, legyen mégegyről kép:

Rettentően hidegen hagytak azonban az Arriva viszonylag friss beszerzésű Lion's Cityjei, még úgy is, hogy ezek nem gázosak. Nem is fotóztam túl sokat belőlük, de azért jöjjön egy rövid meg egy hosszú is:

Eklatáns példái annak, hogy nem is elég egyediek, meg nem is kellően korosak ahhoz, hogy túlzottan érdekeljenek.

Egy generációval régebbi formájú MAN az SRD-269, ami miután ment egy kört, elegánsan távozott. Volános csuklósok nem jártak be menetrend szerint a tér ezen felére, nem is tudom miért volt ott.

Háromajtós kettes Conectót se sokszor láttam a téren, de ha már ott volt lefotóztam:

Két csömöri Citea között viharzott ki ez a zavarodottság elleni Renault, így aztán ez is megörökítésre került:

Az Árkádba igyekezvén a Kerepesi út feletti repülőhídról örökítettem meg az FLR-728 meglehetősen kopott tetejét:

A Budapesten tevékeny rengeteg sulinetes miatt a Keletinél gyakorlatilag lehetetlen fotózni a GVM trolikat, mindig van ott jónéhány kellemetlenkedő fazon, nem úgy az Örsön, ahol mindösszesen egyszer, egy lengyel szpotterrel találkoztam, aki csak az Ikarus trolik miatt utazott Budapestre. Vele közösen készült az utolsó kép: 

JOM-413

2024. decemberében járunk, a szorgalmi időszaknak már vége, a vizsgák még nem kezdődtek el, mit csinál az egyetemista ilyenkor? Két reggeltől-estig tanulós nap között legurul Veszprémbe, ugyanis a Székesfehérvár - Veszprém - Szombathely vonalon Veszprémtől Ajkáig pályakizárással dolgoznak, vonatpótlást meg úgyse fotózott még. Így is történt, egy reggeli Bakony IC rendkívül kellemes Bbdpmz kocsijában elindultam Veszprémbe, de csakcsak megnézi az ember mire számíthat útközben és így tűnt fel, hogy Várpalotán mindkét megmaradt csuklós Ikarus rövid idő alatt becserkészhető, így aztán megszakítva az utat ott leszálltam.

Tudniillik ez még a Volános helyijárat időszakában volt, a vasútállomás a városközponttól pedig igen messze van, de szerencsére pont van egy helyközi járat Tés felé amivel fel lehet menni a buszállomásig, így arra esett a választásom. Egymagamban várom a buszt, telnek-múlnak a percek, a busz azonban sehol. Már majdnem gyalog indultam a városnak, amikor megláttam egy nem várt sziluettet. A HRE-910 névre hallgató Ikarus EAG E98 volt, ami a járatot teljesítette, így gyorsan le is fotóztam, de a fények nem voltak túl kedvezőek, ezért nagyon reméltem, hogy az autóbusz-állomáson több szerencsém lesz vele. Addig is élveztem a 23 évvel ezelőtti prémiumot. 

Scania gépészetére csupán hat helyen hívja fel a figyelmet a Somló Volán egykori flottavezére, HRE-910, Ikarus EAG E98.06:

A busz a bejegyzés megjelenése előtt nem sokkal búcsúzott a közforgalomtól, így ezzel a naposajtós képpel emlékezhetünk meg 24 éves karrierjéről.

Nem sokkal később indult Pétfürdőre a Hajdú Volántól 2009-ben vásárolt helyi sztár, a GMY-382 Ikarus 280.40M:

Annyira tetszett, hogy lerohantam a default Penny előtti szpotting helyre, legyen má' meg mégegyszer:

Nagyon retró, nagyon fincsi, nagyon jó, már megérte elindulni.

És ha már ott voltam, megörökítettem a Volános helyijárat végnapjait, 1-es járaton dolgozó, ex. Somlós LKC-084 Credo EC12:

Visszatérve az állomásra gurult körbe az ÉNYKK-csíkos KXY-289 eredetileg is Bakonyos EC12:

Majd egyel nagyobbra nőt testvére, a Somlós beszerzésű LTL-783 LH12 Fehérvár felé:

Őt követte egy igazi távolsági kocsi, a Bakony Volán által használtan vásárolt O350 Tourismo, az MPM-978:

Nagy öröm Volános régi Tourismót fotózni, 2025. novemberében még 8 ilyen van a cég állományában, de ebből legalább kettő már lejárt műszakival áll. 

Na még egy kép innen, de csak mert Kisalföld-mintás, utolsó szériás EC12, ÉNYKK táblával, MIY-617:

Közben megérkezett a másik helyi sztár, a LOC-730 is, nemsokára indul Veszprémbe, így aztán visszamentem a Penny elé. Eredetileg ezzel akartam Veszprémbe menni, de fél órával később nem falujárós járat is indult, így inkább azt választottam, addig még helyben fotóztam tovább. 

Tehát LOC-730, Ikarus 280.30M, szintén Hajdús előélettel:

A hátralévő fél órában a Róbert Károly forduló felé vettem az irányt, ott állt ugyanis a helyijáratozó FLR-766, de előbb szembetalálkoztunk. Balaton Volános előéletű, rendkívül pofás színezésű C56.32:

Tökéletes és egyben szomorú egybeesés, hogy egymás után ezt a két kocsit fotóztam, 2025. nyarán ugyan azon a júliusi napon selejtezték őket.

Ezek után már tényleg Veszprémbe indultam, ahol érkezés után azt a megállapítást tettem, hogy igazából semmit sem lehet normálisan fotózni, ami érdekes lenne, az szembefényes vagy belelóg valami, ami meg nem, az sárga Credo. Így aztán egy gyors Mekdánelc szünet következett az elégetett kalóriák pótlásának igen hatásos módjaként, azonban odafelé a távolban felordító dízelhangra felfigyelve lefotóztam a fénysebességgel közelítő IDZ-426 Ikarus C56.32 autóbuszt: Ezek után a vasútállomás felé vettem volna az irányt, de a Google Maps által előrejelzett 45 perc séta a fagypont-közeli hidegben arra ösztönzött, hogy beruházzak egy egész havi helyijáratos bérletre 350 Forintért. Tökéletes módja az utas buszra csábításának, gyakorlatilag egy vonaljegy ára, akkor meg már megveszi az ember a bérletet. A Budapesten unásig fotózott gáz-MAN-ok hibrid testvérei dolgoznak a királyi városban, elegáns lila színben, ezért a vonatpótlók indulásáig egy szimpatikus naposablakos fotóhelyen ezek csengetésébe kezdtem, egész nagy hatásfokkal. Lévén, hogy (szinte) teljesen egyformák, reprezentatív jelleggel csak néhányat mutatnék be.

Például itt ez a csuklós, teljes nevén MAN 18C Lion's City 18 NG330 EfficientHybrid, TAF-837:Vagy ez a szóló, TAF-822, MAN 12C Lion's City 12 NL280 EfficientHybrid:

Sofőrje amikor meglátta, hogy fotózom, elkezdett a telefonjával fotózni engem, majd amikor oda akartam menni megkérdezni, hogy ugyan mi a helyzet, a kormány mögé lebukva felmenőimet otromba stílusban gyalázva kiabált. További sok balesetmentes kilométert.

Ezek után befutott az ország első közforgalmú elektromos csuklósa, a korábban bemutatóbuszként dolgozó AIDU-168, MAN 18C Lion's City 18 E NG734:

Majd rögtön utána a festésében kakukktojás, szintén elektromos TFB-037, MAN 12C Lion's City 12 E NL367:

A vasútállomáshoz helyközi járatok is betérnek, például a helyben pörgő NAJ-392, ex. ICOM Mercedes Intouro II:

A vonatpótlók a vasútállomás melletti kavicsos területről indultak, és elnézve milyen Autoline-hulladékokkal dolgoztak, nem is bántam meg, hogy nem erre szántam az egész napot. Álljon példának itt az AIAC-997 a Viva-Tours flottájából, MAN R12 Lion's Regio ÜL364:

Nem sokkal korábban még a B Euro Car Mercedesei dolgoztak a pótláson, ottjártamkor meg az egyetlen valamelyest érdekesebb kocsi egy Temsa Diamond volt, így aztán túlzottan nem is erőltette a fotózásukat. 

Hazafelé tartó vonnatom indulásáig hátralévő időben benéztem az állomásra is, ott azonban mindösszesen egy remot Dácsia és egy BZ motor állt a visszainduló Szilis IC mellett. 117 279 by Studenka Vagonka:

Megunva a helyijáratos kocsikat megnéztem az utas.hu felületét, hogy várható-e valami, ami miatt megéri maradni még, és rövid időn belül két érdekesebb kocsi is jött. 

PNR-306, Pannon Volános LH12. Ahhoz képest, hogy viszonylag ritka típus, ez volt aznap a második, amivel találkoztam:

Végezetül az utolsó utáni fényekben az életét a Tisza Volánnál kezdő, majd a lízing lejártával visszaadott, az egyesülést követően ismét forgalomba állt 13 méteres Volvo 8900, MXU-927:

Hazafelé a vonatpótló buszok késői érkezése miatt 30 perc indulási késésünk volt, így Várpalotán már teljes sötétségben haladtunk át. Van abban némi MÁV-os romantika, hogy a látogatás után szinte pontosan egy évvel később ugyanúgy tart a hivatalosan is csak akut beavatkozás miatti vágányzár. 

Várpalota a januári szolgáltatóváltás után is tartogatott érdekességeket, erről azonban majd máskor.

JOM-413

A budapesti Stadion autóbusz-pályaudvar elsősorban az ország északkeleti régióját köti össze a székesfővárossal, így "hivatásforgalmi" célból a látóteremen kívül helyezkedik el, azonban a viszonylag jó tömegközlekedési elérhetősége miatt a 2024/2025-ös tanév során háromszor is meglátogattam fotózás céljával. E három alkalommal készült képeim közül szemezgetve szeretném illusztrálni, hogy mire számíthatott az ember egy ilyen látogatás során.

Kezdésnek itt ez a háziszámos, új logós naposajtós Tourliner egy kellemes koratavaszi napon:

A Tourliner-beszerzéseket megelőző időszak nagytávolsági kocsija a Volánbusznál a Mercedes O350 Tourismo volt, amely flotta egyik utolsó mohikánja egy szürke novemberi napról került fényképezőgépem elé:

A KMKK használtan beszerzett buszai közül ez a háromtengelyes Lion's Coach szolgáltatta a nagybuszos kapacitást néhány perccel később:

Mögötte felsejlik a Volvo 8900 örökérvényű formája, melyet következő képünkön az NZA-654 képvisel:

Háromtengelyes Tourliner régi és új logóval abból az időszakból, amikor elkezdődött a csere, így egyszerre készültek az utolsó Volánbuszos és az első MÁV-Volános képek:

Az ÉNYKK-tól Salgótarjánba száműzött, szintén háromtengelyes Tourliner is meglehetősen jó fotótéma volt, főleg úgy, hogy még hat évvel a fúzió után is magán viselte eredeti operátora festését ráadásul olyan környezetben, ahova az ÉNYKK nem járt:

Meglehetősen megörültem az egykori Agria Volán színtervét magán hordozó Mercedes Intouro II-nek, amely épp a logóváltás közepette volt:

Rendkívül ritka látvány 2025-ben a Jonckheere Arrow, melynek utolsó Volános példánya annyira FIT volt (elnézést a rettenetes szóviccért), hogy Ózdról Budapestig merészkedett. Nem mellesleg a bejegyzés írásának idején ez a Volán legalacsonyabb rendszámú, napi forgalomban lévő autóbusza.  Hab a tortán az elírt viszonylatjelző deszka:

A Stadionnál fényképezőgépet lóbálva igen rizikós bemerészkedni a "tető" alá, ugyanis a sarokban henyélő biztonsági őrök azonnal vegzálni kezdik az embert. Mindhárom alkalommal volt szerencsém szájkaratézni velük, közös nevezőre azonban sose jutottunk. Szerencsére a ki- és bejárat sokkal jobb fotóhely, oda meg már jellemzően nem sétáltak el. 

Ugyancsak egyre ritkább látvány az Ikarus troli, főleg ha az az egykoron BPO-249 rendszámmal dízelüzemű buszként létező, abból trolivá átalakított 412.81GT:

Ritkának semmiképp sem nevezhető a Credo Econell, melynek a bejegyzés írásának napjaiban áll forgalomba többtucat újabb példánya, csak már a "faceliftes" verzióból, ezek azonban még a hagyományosak, fehér és sárga, kinek mi tetszik:

Végezetül a bejegyzés írásakor legfrissebb távolsági beszerzés egyik magasabb rendszámú példánya, Mercedes Intouro III M:

JOM-413

A mai blogposzt témája közel egy év távlatából a 2024. október 23-i tömegközlekedési fotózással egybekötött turistáskodás, melynek apropója elsősorban az 56-os villamos vonalán közlekedő UV szerelvény volt, de a kellemes őszi időjárás és az akkor még teljesen érintetlen budapesti járműállomány arra ösztönzött, hogy elkövessek néhány buszfotót is. 

A Városmajor megállónál, némi művészkedést színlelve találkoztunk az 1965-ös gyártású, 2007 óta nosztalgia 3888-as pályaszámú Ganz UV5-tel, ami nem mellesleg a téli időszakban mint fényvillamos közlekedett. A Szent János Kórház megállóig a villamoson utazva egy újabb típus került fel a képzeletbeli listámra.

Itt némi buszfotózást is beiktattam, azonban a megörökített járművek közül valamennyi budapestit sikerült később jobb fényekben fotózni, így csak reprezentációs céllal következzék a 2015 óta a fővárosban, előtte a párizsi Orly reptéren dolgozó 19 éves NGC-144, facelift előtti C1 Citaro:

Majd egy sem előtte, sem azóta nem látott típus, egy német rendszámú VanHool EX16H:

Utamat a Széll Kálmán téren folytatva a Várfok utcai midibusz sorra szegeztem fényképezőgépem, íme a dízel és villany öngyulladó szappantartó felhozatal:

A Karsan ATAK típus képzeletbeli listámra felkerülése a 16-os viszonylaton történt meg a Dísz tér felé, majd némi turistáskodás után leereszkedtem a Várnegyedből az Attila út felé, mindeközben egy újabb pirotechnikai eszköz ért le a Várból:

A különbuszos felhozatal ellenfényben állt, következő megálló a Várkert bazár. A nemzeti ünnep miatt mindenhol turistabuszok álltak, például az Apród utcánál is:

Belga VDL Futurát leköröző motorosrendőr páros az alsó rakparton:

A hajó-villamos együttállás nem könnyű és gyakori látvány, de nem is lehetetlen avagy Ganz KCSV a Kossuth múzeumhajó deckjén, mögöttük a szocialista díszberuházás városképromboló eredménye, a lánykori nevén Fórum Hotel:

A Döbrentei téren ereszkedik le az Erzsébet-hídról az ötcsillagos szolgáltató MAN Lion's Coach busza:

A fellobogózott Erzsébet-híd ünnepnapi kis forgalmát kihasználva a budai hídfőnél elhelyezkedve készült el a következő néhány kép. 

Harmadik generációs, 10 méteres, francia eredetű Urbino rezsiben gurul át a hídon:

Lengyel rendszámú, de szinte állandó budapesti szereplő Tourismo III:

Mégegy ötcsillagos MAN, és ez sem Flix!

Meglepő és ritka látvány (volt) a szinte vadonatúj, magyar Tourismo III:

Kékbuszos vonalon érkezik a facelift előtti Volvo 7700A formáját szállító FLR-715 hetesbusz:

100E-ről 8E-re lefokozott Arrivás Conecto II G NCA-434:

Egy egységgel rövidebb békávés testvére az NWB-351:

És az NBW-009:

Az OMSI-ból megismert berlini BVG-től a City Sightseeinghez vándorolt MAN Doppeldecker:

Ennyire kis nyitható ablakfelületekkel, klíma nélkül különös élvezet lehet nyáron az emeleti üvegkalitka. Az Ikarus-korszak szomorú elmúlásának jó példázata, hogy nem egészen egy évtizeddel ezelőtt még kabriósított 256-os Ikarus volt szinten valamennyi városnéző busz, kiegészülve néhány szintén ex. berlini ős-emeletes MAN-nal.

Végezetül lengyel Setra S517HD rodeózik fel a hídra, nem létező íveket használva:

JOM-413

2025. júniusának első hétvégéjén a Székesfehérvárt és a Balatont Budapesttel összekötő 30-as vasútvonalon a közlekedés a szó szoros értelmében összeomlott. Tárnokon egy meghibásodott sorompó lassította a forgalmat, illetve az egyik Balaton IC Gigantja is szolgálatképtelen lett. Az elképesztően kaotikus állapotoknak csak az este beköszönte és a vasúti üzemzárás vetett véget, a forgalom másnap délelőtt, június 8-án vasárnap állt helyre. A tragikus szezonkezdés miatt a MÁV-Csoportot irányító ÉKM egy látványos, de igazából mit sem érő "demonstrációt" tartott a Kelenföld vasútállomás előtti Etele téri tárolón. Az ország minden pontjáról minden logika és tervezés nélkül "korszerű klímás" autóbuszokat csődítettek össze, azokat alaposan lefotózták, és minden szócsövön keresztül propagálták, hogy urai a helyzetnek. Másnap, hétfő reggel ezek a buszok már eredeti helyükön dolgoztak, a téren mindösszesen pár, egyébként is ott tároló autóbusz maradt. Annak köszönhetően, hogy a fotós közösségünkben folyamatosan tájékoztattak, aktuálisan mi áll a tárolón nem kapkodtam a fotózásukkal. A nyári vasúti főszezon beköszöntével az eredetileg tervezettel és kommunikálttal szemben nem csak az újonnan átadott 131 Econell Next állt MÁVBusz szerepkörbe, sőt, azok túlnyomó többsége a "hagyományos" Volán járatokon kezdett dolgozni a Balaton partján, így a maszek szektor bevonásával sikerült a szükséges számú vonatpótló MÁVBuszt kiállítani. A következőkben az általam fotózott MÁVBuszokat igyekszem némi kontextus adásával bemutatni.

A legelső találkozásom a MÁVBusz rózsaszín táblájával június 5-én, a harmincas összeomlása előtt két nappal volt. Ekkor mindösszesen (még csak) két busz állt az Etele téri tárolón, ebből az egyik az AIMV-007 rendszámú, korábban sose látott Scania-Higer A30, a másik a korábban Volán-alvállalkozó PCT-135 Intouro II volt, mindkettő az udvari alvállalkozó M6log/B Euro Car flottájából:

Június 10-én, már az a tragikus emlékű hétvége után egyszem egymagában a szintén udvari alvállalkozó, ex-Volános alvállalkozó PCT-125 töltötte be a MÁVBusz szerepet:

Az országban elsőként forgalomba állt, AOAV-871 - 874 rendszámokkal bíró öt Econell Nextet elsők között fotóztam az interneten megjelent képek tanulsága szerint. Június 24-én ez volt az első találkozásom az új típussal:

Ezek a buszok pár napot a nyár elején a kelenföldi és érdi volán járatokon is dolgoztak, a nyáron egyszer-egyszer távolsági járatok másodrészei voltak, ezen túlmenően várták a be nem következett armageddont.

Ugyanekkor ugyanitt két maszek kocsi is várta, hogy legyen mit pótolnia, ezek az NRU-357 rendszámú Tourismo II és az AEGV-824 rendszámú MAN Fast Starter S buszok voltak, mindkettő a Levissimo Kft. által delegálva:

Aznap még megnéztem, mi a helyzet a Krisztina körúton a Déli pályaudvar miatt, és elképesztett a látvány. A jellemzően egyébként is tele lévő buszparkoló még annál jobban is tele volt, jellemzően a Molteam Intouro II buszaival, de akadt más is. Az ellenfény miatt ezeket egy képpel szemléltetném csak:

Július 14-én Siófokon a tervezetten leendő szekszárdi, és addigra egyszer már másodrészként Szekszárdot megjárt AOAV-904 Econell Next akadt lencsevégre, ugyan nem járatban, de MÁVBusz táblával operatív állomási tartalékként. A nyári szezon elmúltával a busz Aszód és Hatvan térségében állt forgalomba, Szekszárd a bejegyzés megjelenéséig nem kapott Nextet:

A Balaton-parti vonatok átszervezésében a legnagyobb veszteséget a Keszthely és Tapolca közötti személyvonatok mellett a korábban Győr - (Celldömölk -) Keszthely - (Kaposvár -) Pécs viszonylaton közlekedő Helikon Interrégiók szenvedték. Ezeket kizárólag az északi szakaszon, Győr és Keszthely között közlekedteték, a kieső szakasz két módon volt pótolva: Egyrészt a Fenyves Ex meghosszabbodott Tapolcáig és másodosztályra lefokozott klímás Apee kocsi is került a vonatösszeállításba, valamint több pár közlekedett a korábban megszokott napi egyel szemben. Keszthely és Fonyód között, jellemzően az AOAV-940 rendszámú Econell Next formájában menetrend szerinti MÁVBusz közlekedett, mely menetvonala Balatonmáriafürdőtől megegyezett a korábban is közlekedő 6042-es vonallal, annyi különbséggel, hogy a MÁVBusz nem állt meg, csak a vasútállomások és megállóhelyekhez legközelebb eső megállókban. Keszthely és Tapolca között a személyvonatokat a Volán keszthelyi és tapolcai üzemegységének buszai pótolták az Econell Nextek mellett.

Az AOAV-908 Keszthelyről Tapolcára indult MÁVBusz járatával július 15-én meglehetősen keveset eláruló kijelzőképével:

Néhány perccel később az LNV-398 rendszámú EC12 futott be Tapolca felől ellenirányú járatával:

Július 16-án egy szokásos kerékpáros állapotfelmérésem közben Fonyódon megállva az ott álló, igen nagyszámú maszek MÁVBusz és a korábban emlegetett AOAV-940 került lefotózásra. Valamennyi maszek kocsiról "szóló" kép a fotobuson elérhető, így ide a csoportképet és a különcöket teszem csak. A csoportképen balról jobbra a PEP-730 Tourismo II a B Euro Cartól, az NJR-550 Tourismo II a Mário-Cargotól, az MBK-370 Irizar Century a Récseitől, a Volános AOAV-940, az AEDP-616 Temsa a találó nevű Maszektól, a Volánbusz matricás PEL-913 MAN Intercity a Buszrenttől és végül a PZW-427 Lion's Coach áll ismeretlen üzemeltetőtől:

Az emlegetett különcök az AEDR-510 Irisbus a Benkőtől;

és a PLG-406 Irisbus Domino az LS-Smart Kft-től voltak:

A buszokba rendes OBU nem került, a sofőrjeik azonban mobil OBU-kat kaptak, így amennyiben nem jelentkeztek ki, egészen hihetetlen helyeken, például a fonyódi strandon vagy a Sipos-hegyi kilátónál jelentek meg a kocsik az utas.hu felületén.

Augusztus 4-én szintén Fonyódon fotóztam a Buszrent által delegált RLP-004 MAN Intercityt:

Illetve ugyanekkor készült végre egy normális képem a Keszthely és Fonyód között pendliző AOAV-940-ről:

Két nappal később, augusztus 6-án Keszthelyre nem fotózni mentem, de a jól bevált "elfér a kocsiban a fényképezőgép" elv mentén magammal vitt fotóapparátus örökítette meg a wishes AADS Inovellt, a korábban fehér és Kisalföldes MJM-845 rendszámű ős-Inovellt amint az MÁVBusz járatára állt ki a telepről:

Végezetül augusztus 15-én Székesfehérváron az autóbusz-állomáson az egész nyáron operatív tartalék, Albás csíkjaitól megfoszott HZT-962 rendszámú EAG-ot fotóztam MÁVBusz táblával, igaz, nem vonatpótló, hanem velencei körjáratban. Informátoraim alapján járt a nyáron Budapesten és Szekszárdon legalább egyszer-egyszer, saját megfigyelésem (és képem) alapján Fonyódon illetve LSU barátom megfigyelése alapján Szegeden is:

Bejegyzésünk utolsó képe a székesfehévári vasútállomás előtt készült egy órával később, ahol a korábban Postbusos, jelenleg Zséderes SGU-936 Integro II indult menetrend szerinti, a veszprémi vonal elhúzódó felújítása miatt szükséges devecseri MÁVBusz járatára:

A nyári szezon végeztével, az évközi vasúti rend beálltával az Econell Nextek az ország különböző pontjain álltak menetrend szerinti forgalomba, a maszek buszok visszatértek üzemeltetőikhez. Szerencsére egy-egy megkésett IC miatt elcsúszott szerelvényfordulót leszámítva tömeges bevetésükre nem volt szükség, pedig a nyár elején ígértek szerint akár rendőri felvezetéssel is közlekedhettek volna, ha a forgalmi helyzet úgy kívánja. 

JOM-413

A távolsági autóbuszok addig a pontig érdekelnek, amíg fotózni lehet őket, de utazni már nem szívesen teszem velük, így aztán mindig is előnyben részesítettem a vasutat, Budapesten pedig a számomra legkézenfekvőbb módja ennek a Kelenföld vasútállomás volt. Intercity azonban nem jár minden félórában arra, amerre éppen mehetnékem van, és mivel mással üsse el az ember az időt az Etele Plázában lévő Burgerkingen kívül, hát fotózással! 

Ezek azonban jellemzően tényleg csak rövid, 20-25 perces fotózgatások voltak, cserébe jó párszor fotóztam, és a viszonylag nagy forgalomnak köszönhetően elég sok kép is összegyűlt, igaz jellemzően úgy, hogy ugyanabban a napszakban többször fotóztam, emiatt sok ismétlődéssel. A típusfelhozatal a kelenföldi oldalon alapvetően vegyes, rátesz erre egy lapáttal a gyakorta betérő Flixbusz állomány is, Őrmezőn azonban 3-4 típus dominál, így arra viszonylag hamar rá is untam. 

A következőkben arra vállalkozom, hogy néhány kiragadott képpel szemléltessem egy átlagos hétköznapon milyen buszok fordultak meg az aluljáró két végén 2025. tavaszán.

Kezdjük a két, megfigyeléseim alapján leggyakoribb típussal a két végről, kezdve a kelenföldi Volán állomással, Setra S415LE business, RFW-483, a nyugati agglomeráció igáslova, itt éppen Etyek felől közelítve:

A másik oldal gyakori látogatója a MAN A21 Lion's City NL283 az ArrivaBus által kiszolgált vonalakról, ez az SGY-815 rendszámú példány:

A háttérben felbukkanó két típus is meglehetősen gyakori vendég, jellemzően Budaörs, Törökbálint és Budakeszi felé, álljon itt példaként az STZ-857-es Mercedes-Benz eCitaro;

és az AAGL-306 rendszámú MAN Lion's City NL320:

A kelenföldi oldalon gyakori látogató még a nagyszámú MAN A23 NG363 flotta jónéhány darabja, mint például az SRD-235 jófej sofőrjével:

Egy generációval régebbi csuklós a Volvo 7700A flottából a KPK-289, amely a kis-Volánbusz első, igazán modern csuklósbeszerzésének volt része még 2007-ben:

Nagybuszos kapacitást szállít a használt-Volvó beszerzés két autóbusza, a gyakoribb Säffle-Volvo 8500LE típusból az NWX-425;

és a kevésbé gyakori, de annál impozánsabb Volvo 8700BLE, NWX-465:

A Säffle mögött megbújó ITK Reform 501LE a hazai gyárakra jellemző kisszériás termelés piacképtelen terméke, csupán 150 elkészült darab után leállított gyártással. Ennek, és a meglehetősen megosztó formájának állít emléket az Etele téri tárolón napfürdőző AAAT-967:

Ugyan kékbusz, de (már) nem BKK-busz az MRP-085, amely a gáz-MAN-ok érkezésével egyidőben került nagyon sok típustársával egyetemben át a helyközi és vidéki helyi üzemekhez. Sok besárgult, ez maradt kék, meglehetősen jól öregedő forma:

Késő tavasszal - kora nyáron az operatív vonatpótlások miatt állandósultak a tárolón a különböző alvállalkozók által kiállított MÁVbuszok, például az AIMV-007 Scania-Higer A30 az örökös udvari beszállító M6log flottájából:

Az Etele téri MÁVBuszokról a következő bejegyzésben esik szó.

A színkeverés fura példánya a kék testvére mellett elhaladó, BKK-előéletű Rába-Volvo 7900A, a MOS-297, amely pont annyira Rába, mint amennyire jó állapotú, semennyire:

A "valódi" kékbuszok terepére visszatérve találtuk magunkat szembe az Arriva leköszönő Mercedes-Benz Conecto II G autóbuszaival a 8E vonalon, ez éppen az NCA-520 volt:

Szintén Őrmező, de a méretpaletta másik vége a Lettországból hazatért Ikarus E91 midibusz flotta, amelyet ezen az esős reggeli képen a bejegyzés megjelenése előtti napon selejtezett RHY-812 prezentál:

Az őrmezői oldalon üde színfolt a budaörsi Tesco dolgozói járatán pendliző Ventonás MAN Lion's Regio SYJ-371 letagadhatatlan Postbusos előélettel:

Csupán egyszer láttam, de az interneten fellelhető képek alapján biztosan többször helyettesítette ezt a Homm székesfehérvári Harman-helyijáratáról a Ventonához vándorolt RLA-531 rendszámú, háromtengelyes S319NF Setra.

Szintén csak egyszer láttam, de akkor le is fotóztam, igaz félig ellenfényben az ex. Di-Camos Nógrád/Kapos/Pannon/Volánbusz alvállalkozó, majd utána soktulajos 15 méteres háromtengelyes KKC-028 Irisbus Arest is. 

Rövid ideig volt csak látogató 2025. tavaszán az a két alvállalkozó VDL Citea, amelyek májustól a néhai Weekendbus vonalain álltak forgalomba. Ennek a rövid időszaknak mementójául álljon itt az AIAC-021 és 072:

Az AIAC-021 elsőnek állt Volános üzembe, még a Volánbusz égisze alatt 2024. végén és alig egy év szolgálat után, 2025. november 30-án akkor épp a zsámbéki oldalban dolgozva leégett.

Végezetül azok a Flixbuszok következnek, amelyek miatt mindenképpen érdemes néha kilátogatni, kezdésnek ez a szlovák rendszámú Setra S516HD a szlovák Blaguss kötelékéből:

Ulmi rendszámú Setra S531DT elképesztően hosszú, párizsi járatával:

És a magyar magánszektor krémjét jelentő Infinitours flottájából ez az alig egy éves Setra S516HD:

 JOM-413